A világ legidősebb asszonyának agyát vizsgálták

A maga idejében a világ legidősebb asszonyának számító holland nőnél, aki 115 éves korában távozott az élők sorából, a kutatók nem találtak lényeges agyi elváltozásokat. A vizsgálat eredményei a Neurobiology of Aging (Az öregedés neurobiológiája) című szaklapban jelennek meg.

Gert Holstege, a Groningeni Egyetem professzora és munkatársai számára egyedülálló lehetőség kínálkozott az időskori mentális funkciók megfigyelésére az illető hölgy életének utolsó éveiben, majd halála után ezeket az adatokat összehasonították a boncolási leletekkel - olvasható a ScienceDaily című angol nyelvű tudományos hírportálon.

Az idős asszony 82 éves korában ajánlotta fel, hogy testét halála után tudományos célokra használják fel. Midőn betöltötte a 111. életévét, a hölgy felvette a kapcsolatot a kutatókkal, hogy megkérdezze, továbbra is érdekli-e őket, és halála után teste felhasználható-e kutatási vagy oktatási célokra. A tudósok biztosították az asszonyt, hogy kora miatt különleges tudományos értéket képvisel.

A kutatók szerint a hölgy igen élénk és magabiztos volt, akit nemcsak a környezete, hanem a bel- és külpolitikai, valamint a sportesemények is érdekelték. Önállóan élt 105 éves koráig, s akkor is csak meggyengült látása kényszerítette arra, hogy az idősek otthonába vonuljon be. A sors iróniája, hogy kis súllyal született, s senki sem bízott abban, hogy életben maradhat.

Egy sor ideggyógyászati és élettani vizsgálatot végeztek el, amikor az asszony betöltötte a 112. évét, majd egy év múlva megismételték ezeket. A vizsgálatok lényegében normális agyfunkciókról tanúskodtak, s nem volt semmi jele a szellemi leépülésnek, memória- vagy figyelemzavarnak. Az asszony mentális teljesítménye a 60-75 éves emberek szellemi kondíciójának felelt meg.

Amikor az asszony 115 éves korában elhunyt, testét, ahogy tervezték, felboncolták. Ebben az időben az illető a világ legidősebb asszonyának számított, ám szervezetében semmi jele nem volt az érelmeszesedésnek. Agyában úgyszintén kevés eltérést találtak, agysejtjeinek száma pedig 60-80 éves egészséges emberekének felelt meg.

Ami a leglényegesebb, agyában nem találtak az Alzheimer-kórra utaló elváltozásokat. Gyakorlatilag nem találtak fehérjezárványokat, úgynevezett amiloid-plakkokat (a béta-amiloid fehérje sejten kívüli összecsapódásait), amelyek a szellemi leépüléssel, a személyiség fokozatos elvesztésével járó Alzheimer-kórra jellemzők.